Montesquieu államszemléletének talán legfontosabb sarokpontja a vallás kiválasztása az államhatalomból. Amíg Európa országaiban a vallás átitatta a kormányzatot, fenntartva ezzel egy teokratikus berendezkedést, a kereszténység ugyanolyan harcos hit volt, mint nagy történelmi ellenfele, az iszlám. A nyugati demokráciák kialakulásának alapfeltételévé vált a hatalom és a vallás különválasztása és a három hatalmi (bírói, törvényhozói, végrehajtói) ág jól meghatározott, egymástól elkülönített megalapozása.
2010.10.03.
18:23
Írta: somogyig
Az iszlám válsága és az örök béke
Szólj hozzá!
Címkék: politika történelem vallás filozófia
2010.10.03.
15:00
Írta: somogyig
Isaiah Berlin: A szabadság két fogalma
In: Négy esszé a szabadságról (Four Essays on Liberty)
Fordította: Erős Ferenc és Berényi Gábor
Európa Könyvkiadó, 1990
ISBN 963 07 5140 2
576 oldal (109 oldal), 110 Forint
Szólj hozzá!
Címkék: filozófia
2010.10.03.
14:54
Írta: somogyig
A szenvedés képei
Virginia Woolf harcos feminista oldaláról tesz tanúbizonyságot, amikor Három adomány (Three Guineas) című kötetében a háború szörnyűségeiről ír. Olvasása közben szépen berendezett, 19. századbeli tiszta szobában érezzük magunkat, tanult férfiak leányainak társaságában, akik a délutáni tea közben sok fontos dologról, például a szobanövényekről, új ruháikról, hajviseletekről és a legújabb női divatról beszélgetnek, miközben megjegyzik néha: ó de szörnyű ez a háború, amit állandóan azok a pimasz és kiismerhetetlen férfiak játszanak már az idők kezdete óta, de hát olyan hercig mindegyik azokban az egyenruhákban…
Szólj hozzá!
Címkék: politika irodalom
2010.10.02.
14:07
Írta: somogyig
Karl Jaspers: A filozófiai hit
Der Philosophische Glaube
Fordította: Csejtei Dezső és Juhász Anikó
Attraktor Kiadó, 2004
ISBN 963 958 009 0
182 oldal, 1900 Ft
Szólj hozzá!
Címkék: vallás filozófia
2010.10.02.
13:34
Írta: somogyig
Morel Gyula és a radikális egyházreform
„Extra ecclesiam nulla salus”?
2007 nyarán jelent meg a Balassi Kiadó gondozásában Morel Gyula könyve Radikális egyházreform címmel. Ahogy bevezetőjében írja, általános tendencia a világvallások hanyatlása, így a római katolikus egyház is nemcsak rendkívül nehéz, hanem már-már fenyegető helyzetben van.
Szólj hozzá!
Címkék: politika vallás
2010.10.02.
12:23
Írta: somogyig
Friedrich Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról
(Vom Nutzen und Nachteil der Historie für das Leben)
Fordította: Tatár György
1. Akadémiai Kiadó, Hermész könyvek, 1989/1995
ISBN 963 056 855 1
107 oldal
2. In: Korszerűtlen elmélkedések
Atlantisz Könyvkiadó, Kísértések, 2004
ISBN 963 9165735
360 oldal (87 oldal), 2995 Forint
Szólj hozzá!
Címkék: történelem filozófia
2010.10.02.
12:08
Írta: somogyig
Adalékok a kultúra meghatározásához
A kultúra szabados értelmezései, szegmenseinek vagy szintjeinek hol szűkebb, hol tágabb meghatározásai állandó vita tárgya a társadalomtudományokban. Annyit tudunk, hogy több száz definíciót alkottak már róla. Egyes gondolkodók a társadalommal és a civilizációval azonos fogalomként kezelik. Ezen elképzelésből világosan kitűnik: társadalom és kultúra oly szorosan összefüggő fogalmak, hogy a köznyelvi használatban is nagyjából egy időben tettek szert „kulcspozícióra”.
Szólj hozzá!
Címkék: filozófia szociológia
2010.10.02.
11:57
Írta: somogyig
Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában
(Das Unbehagen in der Kultur)
Fordította: Linczényi Adorján
Kossuth Könyvkiadó, 1992
(Alapkiadás: Sigmund Freud: Esszék. Gondolat Kiadó, 1982)
ISBN 963 09 3563-5
112 oldal, 145 Forint
Szólj hozzá!
Címkék: filozófia pszichológia
2010.10.02.
11:01
Írta: somogyig
Természet kontra társadalom
Az emberiség törzsfejlődése során ugyanolyan természeti lény volt, mint bármelyik állat a Földön. Amíg ki nem emelkedett az őslét állapotából civilizációt létrehozva, amíg létre nem jött a homo sapiens sapiens faja, vagyis a modern, értelemmel bíró emberiség, a természet kénye-kedvének volt kiszolgáltatva. Halászó, vadászó, gyűjtögető életmódját értelme fokozatos fejlődésével adta fel és lett egyre szervezettebb, íratlan, majd írásos szabályokat lefektető társadalmak tagja. Mindez az egyének életvitelében radikális változásokkal járt. Eddig az ember, aki egyedül, vagy kisebb-nagyobb falkákba rendeződve küzdött a természet viszontagságaival, a mostoha erőktől nem tudta megvédeni magát. A közösségbe való rendeződést mint önvédelmi mechanizmust a rokonságon belüli szolidaritás, a megszervezett munkamegosztás és a külső, kényszerítő jellegű és mesterséges törvények tápláltak. Az emberek pozíciókat foglalnak el e hierarchiában, a békés egymás mellett élés nem csak jogokat ad, hanem kötelezettségeket is ró az egyénre.
Szólj hozzá!
Címkék: filozófia
2010.10.02.
10:53
Írta: somogyig
Søren Kierkegaard: Filozófiai morzsák
Philosophiste Smuler
Fordította: Hidas Zoltán
Göncöl Kiadó, Budapest, 1997
ISBN 963 7875 89 1
176 oldal, 499 Forint
Utolsó kommentek